Harcikutya by Michael Moorcock

Author:Michael Moorcock [Michael Moorcock]
Format: epub
Tags: Fantázia
Publisher: Candlekeep
Published: 2010-06-03T08:53:16.591000+00:00

VIII. FEJEZET

Amint kilovagoltunk Ammendorfból, dühöm tovább nőtt az iránt az istenség iránt, aki Szegyenkót oly könnyen pokolra ítélte. Úgy tűnt, nincs igazság a földön, és remény sincs arra, hogy valaha is legyen, mert nincs olyan lény, aki megérdemelné hitünket. Miért törjem magam a megváltásért egy ilyen világban? Mitől menekülnék meg, ha megúsznám a pokolra kerülést?

Szegyenko korábban megpróbálta félbeszakítani töprengésemet, de egy ideje már alig szólt, vidáman elfogadta és tisztelte hallgatásomat, melyet az ő igen egyszerű kérdéseire válaszul kapott. Az éjszaka közeledtével egyre hidegebb lett, én mégsem szándékoztam egyelőre tábort ütni. Fáradt voltam. Ammendorf jó bora és étke elviselhetőbbé tette az időjárást és a virrasztást, és azt mondtam magamnak, Szegyenko elég fiatal ahhoz, hogy még egy éjszakát kibírjon alvás nélkül. Csupán lovaink állapota aggasztott, ők azonban elég frissnek látszottak, hisz nem hajszoltuk őket agyon. Csak a mozgásra vágytam. Sziklás hegyeken keltünk át, havas mocsárvidékeken, erdőkön és patakokon, egyenesen a legmagasabb csúcsok és a Remete-hágó felé.

Amikor az éj leszállt, én is leereszkedtem lovamról, és gyalog vezettem tovább. Szegyenko nem kérdezősködött, csak követte példámat.

Jó pár éve már, hogy elvesztettem a hitemet, kivéve saját képességemben a túlélésre ebben a háború sújtotta világban, ám tudatom legmélyén továbbra is ott rejtőzött a remény, hogy Isten üdvösséget nyújthat. Most, a Szent Grált keresve (legalábbis valamit, ami Szent Grálként ismert), nemcsak az üdvösség lehetőségét kérdőjeleztem meg, de azt is, vajon megéri-e egyáltalán rászolgálni Isten üdvösségére. Megint kezdtem úgy látni az Úr és Lucifer csatározását, mint két jelentéktelen hercegecske civódását egy apró, csekély fontosságú terület hovatartozása fölött. A vidék lakóinak sorsa, úgy tűnt, nem nagyon érdekli őket; s még a hűségükért kapott jutalmukat is elég kicsinek találtam. A magam részéről én úgy éreztem, rászolgáltam bármi kegyetkn sorsra, mert eszemet önmagam altatására használtam világéletemben. De ugyanez nem mondható el Szegyenkóról, aki csupán saját korának és körülményeinek gyermeke volt. Meggyőző bizonyítékot szereztem Isten és az Ördög létezésére, ám beléjük vetett hitem most még gyengébb volt, mint valaha.

Köpönyegem nem védett meg a harapós téli éjszakától. Hallottam, mint koccannak össze fogaim. A szívem mintha jéggé vált volna. Szegyenko is reszketett, pedig ő ennél rettentőbb hidegekhez szokhatott.

Magasabbra másztunk az előhegyek között. A hegyormok már a fél eget betöltötték, s a hó egyre mélyebb és mélyebb lett, míg végül már az a veszély fenyegetett, hogy becsordul csizmánk peremén. Hajnal felé kezdtem ráébredni, ha hamarosan nem jutunk meleghez és élelemhez, itt pusztulunk, és akkor egyenest a pokolra jutunk. Ez a kilátás visszaemlékeztetett, miért is fogadtam el Lucifer ajánlatát.

Bár a sötétben nem láttam jól, kiválasztottam egy helyet, melyet egy sziklakiszögellés viszonylag tisztán tartott a hótól, és utasítottam Szegyenkót, hogy rakjon tüzet.

Míg ő gyűjtötte a fát, vörösen, hidegen megvirradt.

Figyeltem, amint Szegyenko az alant elterülő bozótosban motoz, lehajol, fölegyenesedik, lerázza a havat a talált rőzséről, s ki tudja, miért, eszembe jutott a példázat Ábrahámról és a fiáról. Miért szolgálnánk egy olyan Istent, aki hűségünknek ennyire esztelen bizonyítékát képes megkövetelni, azt, hogy tagadjuk meg az épp őáltala létrehívott emberiességet?

Figyeltem, ahogy Szegyenko tüzet rak, és élelmiszert szed elő csomagjainkból. Úgy láttam, már az fölvidítja, hogy velem lehet. Izgatott volt, nagy és érdekes kalandokra vágyott.

Download

Copyright Disclaimer:
This site does not store any files on its server. We only index and link to content provided by other sites. Please contact the content providers to delete copyright contents if any and email us, we'll remove relevant links or contents immediately.